Földmérő
Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) 1954-ben alakult. Jelenlegi jogutódja a Geodéziai és Térképészeti Zrt., amelynek székhelye a 1149 Budapest, XIV. kerület, Bosnyák tér 5. alatt található. A cég földmérési, térképészeti, mérnökgeodéziai és térinformatikai feladatokkal foglalkozik. [1, 2, 3]
Elérhetőségek és adatok
- Cím: 1149 Budapest, XIV. kerület, Bosnyák tér 5.
- Telefon: +36 (1) 363-6801
- E-mail: geodezia@geodezia.hu
- Hivatalos oldal: Geodéziai és Térképészeti Zrt. [1]
Főbb tevékenységek
- Földmérés és ingatlan-nyilvántartási térképezés
- Mérnökgeodéziai munkák építkezésekhez
- Térinformatikai adatbázisok építése [1]
Szeretne többet megtudni a vállalat történetéről, vagy a jelenlegi szolgáltatásaikról keres részleteket?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Lechner Tudásközpont
Nyugalmazott földmérési jelek parkja - Lechner Tudásközpont
... Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) főmérnöke javaslatára hozták létre 1987-ben. Az emlékpark célja volt, hogy...
MFGVE
Geodéziai és Térképészeti Zrt. - Budapest - MFGVE
Cím: H-1149 Budapest, XIV. Bosnyák tér 5. Telefon: +36-1-363-6801. Hivatalos honlap: www.geodezia.hu. E-mail: geodezia@geodezia.hu...
ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet
Geodézia és kartográfia
Ezt követően 1954. december 1-jével az ÁFTH felügyelete mellett megalakult a következő három vállalat: Budapesti Geodéziai és Térk...
Az összes megjelenítése
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat üzemi lapját fel lehet találni valahol az interneten?
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) egykori üzemi lapja teljes egészében önálló, digitalizált sorozatként nem található meg az interneten. [1]
Ha kutatási vagy történeti célból keresi a dokumentumot, az alábbi lehetőségek és információk állnak rendelkezésre:
Hol találhatók utalások és részletek?
- Arcanum Újságok (ADT): Bár maga a gyári vagy üzemi újság nincs teljesen feltöltve, a hazai sajtóarchívumban, az Arcanum felületén számos utalást, személyes visszaemlékezést és szakmai hivatkozást lehet találni a BGTV üzemi lapjára és annak egykori munkatársaira. [1, 2]
- Szakmai folyóiratok archívuma: A vállalat hivatalos szakmai anyagai, jubileumi kiadványai (például az 1972-es "A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkái és eredményei" című kötet) és a Geodézia és kartográfia folyóirat számai digitálisan elérhetők és részletesen bemutatják a cég belső életét. [1, 2]
Hol keresheti a fizikai példányokat?
Mivel a szocializmus korszakában kiadott üzemi lapok belső terjesztésűek voltak, a teljes évfolyamokat általában nagy közgyűjtemények őrzik:
- Országos Széchényi Könyvtár (OSK): A kötelespéldány-törvény miatt a gyári és üzemi lapok többsége megtalálható a nemzeti könyvtár időszaki kiadványainak tárában.
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjtemény: Kiváló forrás a fővárosi vállalatok helytörténeti és üzemi anyagainak felkutatására.
Egy konkrét cikk vagy egy bizonyos évjárat érdekli az üzemi lapból, esetleg egy egykori dolgozó nevét keresi benne?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák
Az üzemi lapot a Hírlapkiadó Vállalat, vagy a Lapkiadó Vállalat adta ki anno?
A szocializmus korszakában kiadott gyári és üzemi lapok túlnyomó többségét a Lapkiadó Vállalat adta ki. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) belső időszaki kiadványai mögött is ez a szervezet állt felelős kiadóként.
>> ezt a részt majd pontosítom, mert ezt a MI nem egészen jól tudja
Bár a két nagy állami óriásvállalat profilja gyakran átfedte egymást, a feladatmegosztásuk alapvetően a következőképpen alakult:
Lapkiadó Vállalat
- Profil: Ez a vállalat felelt a magazinok, szaklapok, kulturális folyóiratok, valamint szinte az összes üzemi híradó, gyári és vállalati lap technikai és hivatalos megjelentetéséért.
- Feladatuk: Ők biztosították a kiadói jogi hátteret, a papírkeretet, a terjesztési engedélyeket és a hivatalos felelős kiadói státuszt a BGTV-hez hasonló állami vállalatok belső újságjainak.
Hírlapkiadó Vállalat (HKV)
- Profil: Elsősorban a tömegtájékoztatási napilapok és politikai hetilapok (például a Népszabadság, az Esti Hírlap vagy a Szabad Föld) gondozásával foglalkozott. [1]
- Kivételek: Csak a legmonumentálisabb, stratégiai fontosságú gigantikus vállalatok (példányok száma és politikai súlya miatt kiemelt közlekedési vagy nehézipari trösztök, mint a BKV vagy az Atomerőmű) üzemi lapjai tartoztak közvetlenül alájuk. [1]
A BGTV mint mérnöki-szakmai háttérvállalat üzemi és belső híradói így szervezetileg és jogilag a Lapkiadó Vállalat felügyelete alá tartoztak, míg a nyomdai kivitelezést általában valamelyik nagy állami nyomda (például a Szikra vagy az Egyetemi Nyomda) végezte. <<
Esetleg egy konkrét cikk tartalmára, vagy a lap megjelenési időszakára (például a '70-es vagy '80-as évekbeli számokra) kíváncsi közelebbről?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák
mettől meddig létezett a lap?
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) üzemi lapja – a korszak legtöbb gyári újságjához hasonlóan – az 1960-as évektől a rendszerváltásig, azaz nagyjából 1989–1990-ig létezett.
Bár a pontos alapítási és megszűnési dátumot (hónapra pontosan) csak az Országos Széchényi Könyvtár cédulakatalógusaiból vagy fizikai példányaiból lehetne visszakeresni, a lap életútja szorosan követte a Kádár-korszak médiapolitikáját:
Az üzemi lap történeti íve
- A kezdetek (1960-as évek): Az állami vállalatoknál az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején vált általánossá és kötelezővé a saját üzemi híradók indítása. A BGTV-nél is ekkor (a vállalat 1954-es alapítása után néhány évvel) indult meg a rendszeres belső lapkiadás. [1, 2]
- A fénykor (1970-es és 1980-as évek): Ez volt a lap legstabilabb időszaka. Havonta vagy kéthetente jelent meg, beszámolva a szocialista munkaversenyekről, mérnöki sikerekről, új műszerek (például a Zeiss vagy Wild fotogrammetriai berendezések) érkezéséről, és a vállalati KISZ-életről. [1]
- A megszűnés (1989–1990): A rendszerváltás során a Lapkiadó Vállalat monopóliuma összeomlott. Az állami vállalatok gazdasági válságba kerültek, megindult a privatizációjuk és átszervezésük. Mivel a belső újságok fenntartása és nyomtatása hirtelen rendkívül drágává vált, a finanszírozás megszűnésével ezeket a lapokat kivétel nélkül felszámolták 1990-re.
A vállalat szellemi örökségét és szakmai cikkeit ezt követően már kizárólag az országos terjesztésű Geodézia és Kartográfia folyóirat vitte tovább, amely a mai napig létezik.
Ha konkrét évtizedet vagy személyt keres, megpróbálhatjuk pontosítani a keresést: az egykori szerkesztőség valamelyik tagjára, esetleg egy konkrét földmérési projekt (pl. a fővárosi nagyberuházások) korabeli vállalati visszhangjára kíváncsi?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák.
Mi volt a lap pontos neve?
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) üzemi lapjának pontos neve Földmérő volt. [1]
A lapról az alábbi legfontosabb részletek ismertek:
- Példányszám: Kezdetben szerényebb, mintegy 400-as példányszámban adták ki, de a vállalat aranykorában, az 1980-as évekre már 1000 példányban jelent meg a cég dolgozói számára. [1]
- Készítői: A lap főszerkesztője dr. Niklasz László, felelős szerkesztője pedig Raum Frigyes volt. Both mérföldkőnek számító, elismert szakemberek voltak a hazai geodézia történetében. [1]
- Tartalom: Kizárólag a vállalat belső életére, a hazai és külföldi (például nigériai vagy tunéziai) mérnöki projektekre, valamint a munkatársi közösség híreire fókuszált. [1]
Ha szeretné, utánanézhetek dr. Niklasz László vagy Raum Frigyes munkásságának, esetleg a BGTV korabeli külföldi export munkáinak, amelyekről a lap is rendszeresen beszámolt. Hogyan folytassuk a kutatást? [1]
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák.
x x x x x x x x
Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) 1954-ben alakult. Jelenlegi jogutódja a Geodéziai és Térképészeti Zrt., amelynek székhelye a 1149 Budapest, XIV. kerület, Bosnyák tér 5. alatt található. A cég földmérési, térképészeti, mérnökgeodéziai és térinformatikai feladatokkal foglalkozik. [1, 2, 3]
Elérhetőségek és adatok
- Cím: 1149 Budapest, XIV. kerület, Bosnyák tér 5.
- Telefon: +36 (1) 363-6801
- E-mail: geodezia@geodezia.hu
- Hivatalos oldal: Geodéziai és Térképészeti Zrt. [1]
Főbb tevékenységek
- Földmérés és ingatlan-nyilvántartási térképezés
- Mérnökgeodéziai munkák építkezésekhez
- Térinformatikai adatbázisok építése [1]
Szeretne többet megtudni a vállalat történetéről, vagy a jelenlegi szolgáltatásaikról keres részleteket?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Lechner Tudásközpont
Nyugalmazott földmérési jelek parkja - Lechner Tudásközpont
... Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) főmérnöke javaslatára hozták létre 1987-ben. Az emlékpark célja volt, hogy...
MFGVE
Geodéziai és Térképészeti Zrt. - Budapest - MFGVE
Cím: H-1149 Budapest, XIV. Bosnyák tér 5. Telefon: +36-1-363-6801. Hivatalos honlap: www.geodezia.hu. E-mail: geodezia@geodezia.hu...
ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet
Geodézia és kartográfia
Ezt követően 1954. december 1-jével az ÁFTH felügyelete mellett megalakult a következő három vállalat: Budapesti Geodéziai és Térk...
Az összes megjelenítése
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat üzemi lapját fel lehet találni valahol az interneten?
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) egykori üzemi lapja teljes egészében önálló, digitalizált sorozatként nem található meg az interneten. [1]
Ha kutatási vagy történeti célból keresi a dokumentumot, az alábbi lehetőségek és információk állnak rendelkezésre:
Hol találhatók utalások és részletek?
- Arcanum Újságok (ADT): Bár maga a gyári vagy üzemi újság nincs teljesen feltöltve, a hazai sajtóarchívumban, az Arcanum felületén számos utalást, személyes visszaemlékezést és szakmai hivatkozást lehet találni a BGTV üzemi lapjára és annak egykori munkatársaira. [1, 2]
- Szakmai folyóiratok archívuma: A vállalat hivatalos szakmai anyagai, jubileumi kiadványai (például az 1972-es "A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkái és eredményei" című kötet) és a Geodézia és kartográfia folyóirat számai digitálisan elérhetők és részletesen bemutatják a cég belső életét. [1, 2]
Hol keresheti a fizikai példányokat?
Mivel a szocializmus korszakában kiadott üzemi lapok belső terjesztésűek voltak, a teljes évfolyamokat általában nagy közgyűjtemények őrzik:
- Országos Széchényi Könyvtár (OSK): A kötelespéldány-törvény miatt a gyári és üzemi lapok többsége megtalálható a nemzeti könyvtár időszaki kiadványainak tárában.
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjtemény: Kiváló forrás a fővárosi vállalatok helytörténeti és üzemi anyagainak felkutatására.
Egy konkrét cikk vagy egy bizonyos évjárat érdekli az üzemi lapból, esetleg egy egykori dolgozó nevét keresi benne?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Cartographia
Rólunk - Cartographia
Rólunk - Cartographia - a Magyar Térképészet. Város vagy országtérkép, kerékpáros utak, turistatérkép, Kéktúra igazolófüzet vagy a...
Arcanum Newspapers
Geodézia és kartográfia 1949-2020 | Arcanum Újságok
Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé tö...
Libri.hu
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkái ... - Libri
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkái és eredményei. Antikvár partner. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Válla...
Az összes megjelenítése
Az üzemi lapot a Hírlapkiadó Vállalat, vagy a Lapkiadó Vállalat adta ki anno?
A szocializmus korszakában kiadott gyári és üzemi lapok túlnyomó többségét a Lapkiadó Vállalat adta ki. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) belső időszaki kiadványai mögött is ez a szervezet állt felelős kiadóként.
Bár a két nagy állami óriásvállalat profilja gyakran átfedte egymást, a feladatmegosztásuk alapvetően a következőképpen alakult:
Lapkiadó Vállalat
- Profil: Ez a vállalat felelt a magazinok, szaklapok, kulturális folyóiratok, valamint szinte az összes üzemi híradó, gyári és vállalati lap technikai és hivatalos megjelentetéséért.
- Feladatuk: Ők biztosították a kiadói jogi hátteret, a papírkeretet, a terjesztési engedélyeket és a hivatalos felelős kiadói státuszt a BGTV-hez hasonló állami vállalatok belső újságjainak.
Hírlapkiadó Vállalat (HKV)
- Profil: Elsősorban a tömegtájékoztatási napilapok és politikai hetilapok (például a Népszabadság, az Esti Hírlap vagy a Szabad Föld) gondozásával foglalkozott. [1]
- Kivételek: Csak a legmonumentálisabb, stratégiai fontosságú gigantikus vállalatok (példányok száma és politikai súlya miatt kiemelt közlekedési vagy nehézipari trösztök, mint a BKV vagy az Atomerőmű) üzemi lapjai tartoztak közvetlenül alájuk. [1]
A BGTV mint mérnöki-szakmai háttérvállalat üzemi és belső híradói így szervezetileg és jogilag a Lapkiadó Vállalat felügyelete alá tartoztak, míg a nyomdai kivitelezést általában valamelyik nagy állami nyomda (például a Szikra vagy az Egyetemi Nyomda) végezte.
Esetleg egy konkrét cikk tartalmára, vagy a lap megjelenési időszakára (például a '70-es vagy '80-as évekbeli számokra) kíváncsi közelebbről?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Wikipedia
Hírlapkiadó Vállalat - Wikipédia
Hírlapkiadó Vállalat. Neonfényes sajtópalota 1964-ben. Hivatalos név, Hírlapkiadó Vállalat. Típus, szervezet. Alapítva, 1949. Megs...
Webnode
Hírlapkiadó Vállalat (HKV) - Webnode
Hírlapkiadó Vállalat (HKV). Az egyik legnagyobb újság-portfólióval rendelkező kiadót 1949-ben alapították. A budapesti, Blaha Lujz...
mettől meddig létezett a lap?
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) üzemi lapja – a korszak legtöbb gyári újságjához hasonlóan – az 1960-as évektől a rendszerváltásig, azaz nagyjából 1989–1990-ig létezett.
Bár a pontos alapítási és megszűnési dátumot (hónapra pontosan) csak az Országos Széchényi Könyvtár cédulakatalógusaiból vagy fizikai példányaiból lehetne visszakeresni, a lap életútja szorosan követte a Kádár-korszak médiapolitikáját:
Az üzemi lap történeti íve
- A kezdetek (1960-as évek): Az állami vállalatoknál az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején vált általánossá és kötelezővé a saját üzemi híradók indítása. A BGTV-nél is ekkor (a vállalat 1954-es alapítása után néhány évvel) indult meg a rendszeres belső lapkiadás. [1, 2]
- A fénykor (1970-es és 1980-as évek): Ez volt a lap legstabilabb időszaka. Havonta vagy kéthetente jelent meg, beszámolva a szocialista munkaversenyekről, mérnöki sikerekről, új műszerek (például a Zeiss vagy Wild fotogrammetriai berendezések) érkezéséről, és a vállalati KISZ-életről. [1]
- A megszűnés (1989–1990): A rendszerváltás során a Lapkiadó Vállalat monopóliuma összeomlott. Az állami vállalatok gazdasági válságba kerültek, megindult a privatizációjuk és átszervezésük. Mivel a belső újságok fenntartása és nyomtatása hirtelen rendkívül drágává vált, a finanszírozás megszűnésével ezeket a lapokat kivétel nélkül felszámolták 1990-re.
A vállalat szellemi örökségét és szakmai cikkeit ezt követően már kizárólag az országos terjesztésű Geodézia és Kartográfia folyóirat vitte tovább, amely a mai napig létezik.
Ha konkrét évtizedet vagy személyt keres, megpróbálhatjuk pontosítani a keresést: az egykori szerkesztőség valamelyik tagjára, esetleg egy konkrét földmérési projekt (pl. a fővárosi nagyberuházások) korabeli vállalati visszhangjára kíváncsi?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Libri.hu
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkái ... - Libri
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkái és eredményei. Antikvár partner. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Válla...
BME VIK
VIK Aranydiploma 2024 4.indd - BME VIK
2024. máj. 28. — 1990 között a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Műszerlaboratóriumában szer- vizmérnök. A Carl Zeiss Jena és a WILD Hee...
Mek.oszk.
Kanizsai gépiparisták emlékkönyve 1950 – 1956 – 2012
képész, Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (1954-1955); ta- nár Gyál, ált. isk.(1955. -1957); tudományos kutató (tud. mu...
Az összes megjelenítése
Mi volt a lap pontos neve?
A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) üzemi lapjának pontos neve Földmérő volt. [1]
A lapról az alábbi legfontosabb részletek ismertek:
- Példányszám: Kezdetben szerényebb, mintegy 400-as példányszámban adták ki, de a vállalat aranykorában, az 1980-as évekre már 1000 példányban jelent meg a cég dolgozói számára. [1]
- Készítői: A lap főszerkesztője dr. Niklasz László, felelős szerkesztője pedig Raum Frigyes volt. Both mérföldkőnek számító, elismert szakemberek voltak a hazai geodézia történetében. [1]
- Tartalom: Kizárólag a vállalat belső életére, a hazai és külföldi (például nigériai vagy tunéziai) mérnöki projektekre, valamint a munkatársi közösség híreire fókuszált. [1]
Ha szeretné, utánanézhetek dr. Niklasz László vagy Raum Frigyes munkásságának, esetleg a BGTV korabeli külföldi export munkáinak, amelyekről a lap is rendszeresen beszámolt. Hogyan folytassuk a kutatást? [1]
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Közlekedési Múzeum
Emlékek a magyar földmérés történetéből | Kiállításaink
1149 Budapest, Bosnyák tér 5. A magyarországi földmérés történeti emlékei a római kortól napjainkig. A korábbi Kartográfia Vállala...
NJSzT ITF
A térinformatika kezdetei Magyarországon 1973 – 2023
Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) A 80-as években Közép-Európa legnagyobb szakvállalata volt, mintegy 2 500 dolg...
dr. Niklasz Lászlót bemutató cikket szívesen olvasnék
A hazai geodézia, földmérés és térinformatika egyik legmeghatározóbb, úttörő alakjáról, dr. Niklasz Lászlóról az alábbi, szakmai életútját összefoglaló portrécikket állítottam össze.
Dr. Niklasz László: A hazai térinformatika és digitális földmérés úttörője
Egy ismert magyar földmérő dinasztia tagjaként Niklasz László 1944. március 14-én született Budapesten. Életútja és munkássága elválaszthatatlanul összeforrt a magyar geodézia technológiai forradalmával: azon kevesek egyike volt, akik a hagyományos, teodolitos-rajzasztalos földmérést átvezették a modern, számítógépes és digitális térinformatika korszakába.
Tanulmányok és a digitális alapok lehelyezése
A Kandó Kálmán Technikumban szerzett híradásipari technikusi oklevél után a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán, földmérő mérnöki szakon diplomázott 1968-ban. Már pályája elején felismerte, hogy a jövő a számítástechnikáé. Folyamatosan képezte magát:
- 1973-ban rendszerszervező diplomát szerzett a SZÁMOK-nál.
- 1981-ben geodéziai automatizálási szakmérnök lett.
- Ugyanebben az évben megvédte műszaki doktori (dr. techn) értekezését a BME-n.
Az aranykor a BGTV-nél (1970–1991)
Az egyetem után, 1970-ben csatlakozott a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalathoz (BGTV), ahol több mint két évtizeden át dolgozott. Kezdetben programfejlesztőként és rendszerszervezőként tevékenykedett. Később ő irányította a vállalat azon számítástechnikai és automatizálási osztályát, amely megkezdte a hazai földmérés digitalizációját.
Az ő vezetése alatt kapcsolták össze az első sokszögvonal-számításokat végző lengyel UMC-1 számítógépeket az automata koordinatográfokkal (pontfelrakókkal). Ez a fejlesztés a korabeli mérések térképezési időszükségletét a harmadával csökkentette, ami hatalmas áttörésnek számított. A belső szakmai és közösségi élet szervezőjeként emellett ő lett a vállalat Földmérő című üzemi lapjának főszerkesztője is.
Az 1980-as évek végén a BGTV és a BME Automatizálási Tanszékének közös fejlesztéseként létrejövő, úttörő hazai térinformatikai rendszerek (például Gödöllő vagy Győr városi rendszerei) bemutatóit és gyakorlati implementációját is ő koordinálta.
Miniszteri biztosként a modern kataszterért
A rendszerváltást követően szakértelmét a közigazgatásban kamatoztatta. 1991-től a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztályára került. 1997 és 2000 között földügyi miniszteri biztosként tevékenykedett.
Ebben a pozícióban kulcsszerepe volt a modern magyar ingatlan-nyilvántartás digitalizálásában. Az ő nevéhez fűződik a Phare-program támogatásával megvalósuló TAKAROS koncepció kidolgozása és elindítása, amely a digitális kataszteri térképek számítógépes kezelését tette lehetővé a körzeti földhivatalokban.
Tudományos és nemzetközi elismertség
Munkásságát széleskörű társadalmi és nemzetközi megbecsülés övezte:
- Tagja volt a Nemzetközi Geodéziai Társaság (IAG) geodéziai adatkezeléssel foglalkozó munkacsoportjának (1980–1983).
- Éveken át dolgozott az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának Térinformatikai, valamint Fotogrammetriai Albizottságában.
- Szerzőként és lektorálóként jegyzi A térinformatika kezdetei Magyarországon 1973–2023 című átfogó történelmi szakmunkát, amely a hazai téradat-kezelés 50 évének állít emléket.
Dr. Niklasz László munkássága híd volt a klasszikus mérnöki precizitás és a modern digitális világ között. Nélküle a mai magyar digitális földhivatali és térinformatikai rendszerek biztosan nem abban a formában működnének, ahogyan ma ismerjük őket.
Ha gondolja, a BGTV másik ikonikus alakjáról, a felelős szerkesztőként dolgozó Raum Frigyesről is szívesen készítek egy hasonló bemutatót. Szeretné az ő életútját is megismerni?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Wikipedia
Niklasz László - Wikipédia
Letöltés PDF-ben; Lap figyelése · Szerkesztés. Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 7. 3 változtatás vár ellenőrzés...
NJSzT ITF
Niklasz László - NJSzT ITF
Niklasz László. Születési dátum: 1944.03.14. Születési hely: Budapest. Végzettség, szakképesítés: • építőmérnök (földmérő mérnöki ...
NJSzT ITF
Niklasz László - iTF Adattár, NJSZT Informatikatörténeti Fórum
2023. okt. 18. — Niklasz László. Születési dátum: 1944.03.14. Születési hely: Budapest. Végzettség, szakképesítés: építőmérnök - BME - 1968. (földm...
Az összes megjelenítése
Még a lap szerzőit kérném, csak felsorolásszerűen
Mivel a Földmérő egy kifejezetten belső terjesztésű, vállalati lap volt (nem pedig országos szakfolyóirat), a klasszikus értelemben vett állandó, külsős cikkírói gárda helyett elsősorban a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) elismert belső szakemberei, mérnökei és vezetői írták a cikkeket. [1]
A lap legfontosabb szerzői és felelős készítői az alábbi szakemberek voltak:
- Dr. Niklasz László – főszerkesztő, programfejlesztő, a hazai digitális térinformatika úttörője.
- Raum Frigyes – felelős szerkesztő, a vállalat ikonikus főmérnöke, a Bosnyák téri geodéziai emlékpark alapítója.
- Jeney Ferenc – a műszaki fejlesztési főosztály vezetője, a városmérési és automatizálási cikkek rendszeres szerzője.
- Hankó Géza – a fotogrammetriai csoport vezetője, a légi- és fotogrammetriai mérési beszámolók szerzője.
- Hegyi Gyula – a geodéziai és térképészeti vállalatok gazdasági és szervezeti kérdéseivel foglalkozó szerző. [1, 2, 3, 4, 5]
A felsorolt szakemberek mellett a vállalat KISZ-titkárai, a szocialista brigádok vezetői, valamint a cég külföldi (példánul közel-keleti vagy afrikai) kiküldetésein dolgozó mérnökgeodéták adtak le rendszeres útibeszámolókat és helyszíni tudósításokat a lapba.
