Laptulajdonos: Csepel Autógyár (1950. okt. 1. - 1990. 06. 25.)
Felelős szerkesztők:
+Baumann László
+ Nagy Miklós István
+ Dr. Turbék János (... - 1986.)
Bálint Tóth János (1986 - 1988.)
Bódi István (1988 - 1990. 06. 25.)
Munkatársak:
Baller László Bánsági György + Bende Ibolya
Bódi István +Erdélyi István Felkai Márta
Forró Imre Hajtun György + Halász Imre
Hargitai György
Illés Ferenc Kerekes Ferenc Kör (Kreisz) Pál
Laczkovicsné Böbe Langhammer Anikó + Megyesi Gusztáv
Pertics István Payer Imre Rejtő Gábor
Rajnai Éva Rozgics Mária Stifner Gábor
+ Swartzenberger István Szabó Kálmánné Julika Szilágyi Béla
Vadas Zsuzsa Várnai Zsuzsa Vásárhelyi Mária
Vereckei Zoltán Vöő Imre Zelei Béla
https://www.youtube.com/watch?v=uln1dvu4K34
A kezdetek:
"A Csepel Autógyár üzemi lapjaként kiadott Fényszóró története egybeforrott a gyár 1949. évi megalakulásával. Megfigyelhető, hogy az ötéves terv (1950-1954) és a különböző ipari beruházások megindulásával, vállalatok alapításával egyidejűleg ugrásszerűen megnőtt az üzemi lapok száma is. Aktuális esetben az adott vállalat pártbizottsága a megyei pártbizottsággal (budapesti gyár esetében a budapesti pártbizottsággal) egyetértésben üzemi lapalapítási szándékkal fordult az MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztály Sajtó Alosztályához, ahol megvizsgálták a kérelmet, és véleményezték. A Fényszóró megalakulásának előzményeiről, vagyis a lapindítási szándék bejelentéséről és az engedélyeztetésről azonban eddig még nem találtunk dokumentumot. Annyit tudunk, hogy az 1949 novemberében életre hívott gyár első kezdetleges üzemi lapja Villámhíradó néven indult el 1950. áprilisban, amely csak 1950. október 1-jén vette fel a Fényszóró megnevezést. Ára 30 fillér volt. A Csepel Autógyár kezdeti termelési felfutásával párhuzamosan a helyi párt- és gyárvezetés számára is elengedhetetlenül fontosnak mutatkozott egy szervezettebb apparátussal, konkrétabb célokkal működő üzemi lap létrehozása, mint amit addig a Villámhíradó biztosított."
(Forrás: Egy mára elfeledett üzemi lap, a Fényszóró)
